1.0Lélektangóhttps://lelektango.cafeblog.huVirághttps://lelektango.cafeblog.hu/author/mail-erdeibgmail-com/<p><img class="size-medium wp-image-147 aligncenter" src="https://lelektango.cafeblog.hu/files/2020/08/planet-4848364_1920-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /></p> <p> </p> <p> </p> <p style="text-align: center">Ha eljön az este, gyöngykönnyek fürdetnek Téged bennem.</p> <p style="text-align: center">Ujjaid suhanását érzékeli szomjazó vágyam a képzeletemben.  A szép órák tétova mozdulatait vetíti ki a szívem.</p> <p style="text-align: center">Az idő fogcsikorgató vacogással halad előre. Didereg minden perce, ami Nélküled telik el. Megdermedt a nyár bennem.</p> <p style="text-align: center">Az elmúlás csontos ujja belém marja karmait. Nyomában fájdalompatakok csorognak a szívemen végig, hogy azután egy nagy tócsába összegyűljenek. Hirtelen megáradva az egész testemet elárasztják, és a kővé dermedt belsőmben hullámokat vernek. Szaggatnak, tépnek, mint a legnagyobb vihar közepette a szél a tengert.</p> <p style="text-align: center">Árva, iránytű nélküli hajós vagyok a végtelenben. A csillagok fénye, amikhez egykor együtt eljutottunk megtörnek a víz tükrében az összetört álmokat idézve.</p>rich