<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Lélektangó</provider_name><provider_url>https://lelektango.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Virág</author_name><author_url>https://lelektango.cafeblog.hu/author/mail-erdeibgmail-com/</author_url><title>Egy kapcsolat margójára....</title><html>&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter&quot; src=&quot;https://lelektango.cafeblog.hu/files/2020/09/woman-3377839_1920-300x169.jpg&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ősz van,  elköszöntünk egymástól  immár végleg, a kedves és én.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szürke és hideg lett minden.  Nehéz utat jártunk be együtt, egzotikus tájakon keresve, hogyan lehet a Te és Én-ből Mi. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ő változásra bíztatott, én úgy éreztem darabokra törtem eközben. Kerestem az utat önmagamhoz  és mire célba értem, addigra annyi méltatlan dolgot tettem, hogy a  kapcsolat végét is jelentette. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szavai gyakran vágtak mint a penge, sebeztek, téptek és &lt;strong&gt;én tűrtem&lt;/strong&gt;. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elém terítette a világot ahogyan soha még senki, a legjobbat akarta kihozni belőlem, mert meglátta  a rejtett értékeket, &lt;strong&gt;mégsem hitt eléggé bennem&lt;/strong&gt;. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A  változás, nehéz és rögös út. Rengeteg bukás vezet a célig. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Simogatott délelőtt a napsugár ahogyan sétáltam az utcán. A rozsdás levelek láttán elmémbe hasított az elmúlás. Véget ért az életem egy szakasza, fájón búcsúztattam és üdvözöltem az újat. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Magabiztos voltam mint hajdanán, de annál egy kicsit több is, magamban hordoztam az elmúlt évek tanítását, amire  nehezen találtam rá. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Érdemes-e beleállni a változásba? Kilépni a régi megszokottból? &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Azt gondolom mindenképpen, mert élni csak így érdemes teljesen, egészen:  &lt;strong&gt;az embernek önmaga lenni.&lt;/strong&gt;  Ha ma találkoznék Vele akkor minden más lenne, de a történetet nem lehetet visszafordítani, mert ezeket csak tőle tanulhattam meg. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megtanultam értékelni magamat, meghúzni az egészséges határvonalakat, kiállni magamért. Nőnek lenni egy férfi mellett. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Küzdöttünk sokat Ő és én.  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Vannak találkozások amik sorsszerűek és arra születnek, hogy felemeljenek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hiányát esténként az égbe kiálltom, percenként simogatom a telefonom, hogy  egyszer még a hangunk egymásba kapaszkodjon.  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Vannak szerelmek amik az égbe kötettnek és hiszem, hogy ezt én átélhettem. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ha újra kezdhetném határozattabban kiállnék magunkért. Nem hagynám, hogy elvesszek az elvárások rengetegében, mert az ember csak akkor adhat értékeket, ha &lt;strong&gt;mindig önmaga marad. &lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>