Lélektangó

Vágyak és valóság

 

Az emberek jó része egy olyan világban él aminek nincs köze a valósághoz. Képzeletükben olyan környezetet festenek maguknak amilyet látni szeretnének, nem pedig olyat amilyen a valóság.

Ez a vágy vezérelt gondolkodás. Magukat is olyannak látják amilyennek elképzelik.

A valóság minden ember számára más és más, mondják és vallják sokan.

Nem más!

Egyetlen valóság létezik.

Az egyének csak abban különböznek, hogy milyen módon érzékelik ezt a valóságot. Ez pedig nem más, mint az hogy hogyan értékelik egyesek az eseményeket, ki hogyan tudja megkülönböztetni, hogy mi a valóság és mi a képzelet.

A sikeres ember felfogja, hogy a valóság nem olyan amilyennek látni szeretnénk vagy amilyen számunkra tűnik, hanem az ami gondolatainktól függetlenül adva van.

A valóság még soha nem volt elnéző senkivel csak azért, mert nemesek voltak az indítékai.

Az önbecsapás elfedi a valós tényeket. Az ember számára hamis kibúvókat ígér elveszi a tisztánlátás képességét és mindig mást tesz felelőssé az elkövetett hibákért.

A semmiért valamit hamis vágya is eltorzíthatja a valósághoz fűződő viszonyunkat. Amikor azt vizsgálja az ember, hogy mit akar az élettől, nem lehet kihagyni azt sem, hogy mindennek ára van. Ennek sokféle formája van: idő, energia, szenvedés, áldozat – hogy csak néhányat említsek. Az ember életének legfőbb vágya például ütközhet egy sor más céljával is és az ezekről való lemondás az ár jelentős részét képezheti. Például fel kell áldoznia a pihenésre, lazításra, családra szánt időt.

Leszámolni az illúziók világával, szembe nézni a valósággal, nagyon nehéz feladat egyesek számára. Az igazság nagyon goromba és fájó tud lenni néha és természetünkből fakadóan igyekszünk kerülni a fájdalmat. Ezért aztán nem szeretjük ha a tények feldúlják az illúziókkal kipárnázott világunkat. Nem azt jelenti, hogy ne legyenek álmaink és vágyaink hiszen ezek nagyon fontosak. Annyit jelent, hogy nem szabad, hogy ezek elködösítsék a valóság tényeit. A ténytisztelő gondolkodás meghozza az álmok megvalósulását.

A valósághű érzékelés hozama magas, mert ha pontosabban megismeri az ember a valóságot akkor tisztábban lát, vagyis hozzáértőbben irányítja a sorsát és jobb lesz az élete minősége.

Ha valósághű képet akar az ember kapni a világról, legfontosabb feladat, hogy ne legyen senki elnéző önmagával. Meg kell tanulni a problémák okát elsősorban önmagában keresni és következetesen elutasítani a bűnbakkeresést.

Ez a felelősségvállalás rendkívüli elszántságot igényel. Ha valaki kész tárgyilagosan elemezni egy-egy probléma okán a saját szerepét és azt, hogy mit tehet a probléma megismétlődése ellen, akkor csak nagyon kevés dolog van az életében, amire ne lehetne befolyással.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Virág says:

    Köszönöm a hozzászólást. A gondolatmenetem az volt, hogy sokan várják, hogy a semmiért amit nyújtanak valamit kapjanak cserébe és nem képesek áldozatot hozni. A közmondás jut eszembe: Várják, hogy a szájukba repüljön sültgalamb. A mai fogyasztói társadalomba szerintem nagyon nagy tudatosságra van szükség, hogy a valóságot érzékeljük és nem azt amit ránk akarnak erőltetni.

  2. klarissza says:

    Kissé elvontnak találom az írást. A “semmiért valamit” kiemelt részt pedig nem tudom értelmezni. Nem fordítva kellene lennie a mondat folytatása szerint: semmit valamiért? Hiszen valamiért küzdünk és ezért valamit kell tennünk. Aki ezt nem látja, az csapja be önmagát.
    Lehet, hogy tévedek, de ez volt a benyomásom.
    Üdv
    Klarissza


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!